Gondolattérkép, fogalomtérkép - egy IKT-s eszköz alkalmazása a tanítási folyamatban

A gondolattérkép (mind map) és a fogalomtérkép (concept map) egy előre meghatározott fogalom vagy jelenség köré épülő rendszer, melynek elemei a központi fogalomhoz kapcsolódnak. Az egyes elemek közti kapcsolatokat vonalak jelenítik meg, melyekre adott esetben az összekötött két fogalom/jelenség közti kapcsolat is felírható. A digitális úton történő megvalósítás során képek, hivatkozások is kapcsolhatóak a rendszer egyes elemeihez. A diákok egyénileg vagy csoportosan, papíralapon vagy online felületen is készíthetnek ilyen ismerettérképeket. Az online elkészítéshez számos weboldal áll rendelkezésre, például a mindmeister, a wisemapping vagy a bubbl.us.

Az ismerettérkép elsődleges célja, hogy elősegítse az adott téma kulcsfogalmainak, kulcsszavainak hatékonyabb rögzítését a vizuális megjelenítés eszközével. A módszer több különböző célzattal is alkalmazható az oktatási folyamat során; használhatjuk új ismereteket bevezető órán az előzetes tudáselemek feltérképezéséhez; adott nagyobb téma feldolgozása során kollaboratív jelleggel folyamatosan bővíthetünk diákjainkkal egy ismerettérképet az újonnan elsajátított tudáselemekkel vagy egy témát lezáró, összefoglaló óra keretében rendszerezhetjük a megtanultakat - utóbbi esetben érdekes lehet az összevetés a téma kezdetén elkészített ismerettérképpel. 

A módszer alkalmazása több ponton, több szempontból is segíti a tanulási folyamatot. A tanulók asszociációi mentén, valamint az általuk felhozott fogalmak segítségével a tanár teljesebb képet kaphat a diákok előzetes tudásáról, érdeklődési területeikről, mely segítséget jelenthet a tanulási folyamat későbbi tervezése és szervezése során. A felmerülő fogalmak, jelenségek rendszerének megalkotása elősegíti a rendszerező gondolkodást, mely az ok-okozati és egyéb logikai kapcsolatok feltérképezésére épül. Ezentúl a kollaboratív munkaforma elősegíti a közös, szintetikus tudás kialakítását, az együttműködést. Végezetül a vizualizáció, képi megjelenítés által hatékonyabban rögzíthető az elsajátított tananyag, a komplexebb témák is átláthatóbbá válhatnak.

A példa gyanánt megjelenített ismerettérkép készítésekor igyekeztem figyelembevenni a középiskolai földrajz tankönyvek által közölt fogalomkészletet. A 10. évfolyam tankönyvének idevágó része alapján igyekeztem úgy elkészíteni a térképet, hogy ne csupán a valuták elértéktelenedésének folyamatához kapcsolódó fő mozzanatok jelenjenek meg, hanem az egész problémakör alapját képző pénz és valuta fogalmak is. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a nehezebben megfogható inflációt a diákok olyan hétköznapi dolgokhoz, eseményekhez és eszközökhöz is tudják csatolni, mint az ATM. Emellett természetesen az infáció különböző kiváltó okait (ahol lehet példával együtt), az infláció fajtáit, valamint az infláció mérésére szolgáló árindexet is feltüntettem. A felírtakat igyekeztem röviden, tömören megfogalmazni, ahol szükségesnek éreztem, ott próbáltam pár szavas félmondatra szorítkozni. 

Eredményként a téma könyebb áttekinthetőségét, átláthatóságát, megfoghatóságát remélném, ha iskolai helyzetben képe alkalmazni a feladatot. 

Linkgyűjtemény:

sulinet. hu: AZ IKT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN 

tanarblog.hu: Gondolattérkép, a csodaeszköz 

tanulasmodszertan.hu: Barátod, a gondolattérkép 

tanuljhatekonyan.hu: A gondolattérkép haszna 

Teachers Labs: Making Professional Development Collaborative

Az Edutopián látott video fókuszában egy rendkívül érdekfeszítő módszer áll, mely során tanárok egymást segítve, közösen vitatnak meg pedagógiai gyakorlatokat, tanítási technikákat és fogásokat, így segítve elő a közös fejlődést.

Az egymást segítő tanári attitűd, a pedagógustársakkal való kommunikáció, a kölcsönös segítség- és véleménykérés bizonyos szempontból nagyon alapvetőnek és egyértelműnek tűnik. Saját tapasztalataim és a hallottak alapján azoban sajnos a gyakorlat teljesen más képet mutat. Adott iskolában együtt dolgozó pedagógusok közt gyakori a rivalizálás, a másik bírálása vagy “jobb esetben” egyszerűen csak a kommunikáció hiánya. Pedagógiai képzésünk során számtalanszor elmondják nekünk, hogy mennyire fontos ráébreszteni a gyerekeket az együttműködés fontosságára, megteremteni a lehetőséget, hogy elsajátítsák a közös munkához szükséges kompetenciákat. Ezzel szemben a legtöbb pedagógus nem tudja, nem fektet energiát abba, hogy tanár társaival közösen fejlesszék tanári attitídjüket. 

Ennek ellenpéldájaként tekintehtünk a fent említett videoban látottakra. Pár fős, különböző szakterületeken tanító tanárokból álló testület szervezetten, konkepció szerint kollaborál annak érdekében, hogy személyes tudásukat és tapasztalataikat megosztva elősegíthessék egymás szakmai fejlődését. A pár órás találkozások mindig meghatározott rend szerint zajlanak.

Prtotokoll:

1, A mester tanítás egy problémakörének definiálása

2, A legjobb gyakorlatok összegyűjtése brainstorm-jelleggel

3, Egy önként jelentkező kolléga tanórájának meglátogatása

4, A megfigyeltek megvitatása, összegzés

A videoban konkrétan a diákok egymással való kommunikációját vizsgálják meg a résztvevők egy matematika óra keretében. Minden tanár nagyon konstruktív hozzáállást mutat, az egymással való verbális megnyilatkozások során is használják azokat a társalgási formulákat és elfogadó, támogató attitűdöt, melyeket diákjaiknak is igyekeznek megtanítani. Legvégül az adott téma szakértője összefoglalót készít a leghatékonyabbnak bizonyuló módszerekről.

Összességében elmondhatom, hogy rendkívül motiválónak tartom a videot. Őszintén bízom benne, hogy magam is részese lehetek majd valamilyen hasonló jellegő szakmai körnek, csoportnak és, hogy magam sem felejtem majd el, hogy mennyi mindent tanulhatunk másoktól. A résztvevő tanárokból óriási elhivatottság árad és rendkívül tisztelnivalónak tartom azt az alázatot, ahogyan szakmájukhoz, a tanításhoz, egymáshoz és diákjaikhoz fordulnak.

Teachers Labs: Making Professional Development Collaborative

Podcast - A kollaboratív tudásépítés

Pár perces bemutatás a kollaboratív tudásépítés módszerének iskolai alkalmazásáról. Célja a kollaboráció jelenségének és fogalmának tisztázása, elkülönítés a kooperációs technikáktól. Az iskolai alkalmazás folyamatának rövid bemutatása, az alkalmazás hasznos hozadékainak megemlítése.

A kollaboratív tudásfejlesztés

Választásom azért esett erre a témára, mivel egyetemi tanulmányaim során keveset hallottam a kollaboratív tudásépítésről és szerettem volna megosztani másokkal is ezt a rendkívül hasznos tanulásszervezési mechanizmust.
A felvétel előkészítése során rendszereztem a témában összegyűjtött legfontosabb ismeretanyagaimat és készítettem egy olyan vázlatot, mely a szöveg felmondása során segített vezetni a gondolataimat. Emellett kerestem egy olyan aláfestő hanganyagot, mely hangulatában, intenzitásában megfelelt a szöveghez. (Ludovico Einaudi - Divenire) Végül némi gyakorlás után felmondtam a szöveget.
A feladatvégzés közben bevallom kissé furcsán éreztem magam, olyan volt, mint ha egy rádióműsorhoz készítenék hanganyagot. Kissé nosztalgikus érzés is hatalmába kerített, mivel gyermekkorom meghatározó élményei köthetőek a szüleim által üzemelt rádiókhoz, valamint magam is dolgoztam az iskolai rádióban. 

A feladat során külön figyelmet kellett fordítanom a lényeg kiemelésére és hangsúlyozására, valamint arra is, hogy megfelelő íve legyen a hanganyagnak. Újraélhettem vers- és prózamondó versenyes élményeimet is, hiszen újfent nagyon kellett figyelnem a kiejtésemre, szóhasználatomra, artikulációmra és intonációmra.

Jómagam történelem óra keretében sok lehetőséget látok a podcastok alkalmazására. Főként olyan feladatok kapcsán használnám az alkalmazást, melyek különböző személyek, csoportok konfliktusát dolgozzák fel. A feladatok fő célja az lenne, hogy az adott személy álláspontjának képviselete vagy adott személlyel készített képzeletbeli interjú során a diákok jobban bevonódva közelebb érezzék magukhoz a konfliktus súlyát és jobban beleláthassanak egy adott történeti helyzet bonyolultságába, összetettségébe.

Podcast alkalmazása a tanítási folyamatban - konkrét példa

Konkrét példa gyanánt a reformkor tárgyalásánál tizedikes gimnazista csoport esetében feladat lehetne, hogy párokba rendeződve készítsenek a korszak egy-egy meghatározó személyiségével interjút a szabadságharcot megelőző magyarországi viszonyokról. (Ferenc József császár, Kossuth Lajos, Széchenyi István, gróf Andrássy Gyula, Sissi hercegnő stb.) Egy történelmi személyt több páros is választhat, de ilyen esetben meg kéne egyezniük a diákoknak, hogy ki milyen kérdéskörre teszi a hangsúlyt az interjú során(gazdaság, vallási megosztottság, népesség, politika). 

Az interjúban 5-8 darab, a korabeli (1820-1847) Magyarország viszonyaira vonatkozó kérdést kellene feltenni az adott történeti személynek. A kérdéseket és a válaszokat is a páros tagjai prezentálnák, egyikük lenne a kérdező, másik az interjúalany. Az elkészített felvételeket meg kellene osztani egy online felületen, ahol egymás munkáját is értékelhetnék a diákok. 

Az értékelésnél figyelembe venném a szaktárgyi tudás korrektségét, az interjú műfaj szabályainak betartását,a kérdések-válaszok kreatív megfogalmazását, a nyelvi helyességet és választékosságot, valamint a felhasznált hangeffekteket, aláfestő zenét. Végül a társak munkáira beérkező értékelések és szavazatok alapján közönség díjast hirdetnénk, akik interjúját lejátszanánk az iskolarádióban. 

A feladat rendkívül sokrétű, ezáltal többféle kompetenciát is fejleszt. A párokban történő munka fejleszti a diákok kooperációs, szociális készségeit és segít megtanulni a minél jobb munkamegosztás kialakítását. A feladat gyakorlati kivitelezése hozzájárul a digitális kompetenciák fejlesztéséhez, valamint a kritikus gondolkodás kialakulását és alakulását is katalizája. Az interjú műfaji kereteinek betartása, a nyelvi helyesség és választékosság nagyban hozzájárul a verbális, kommunikációs készségek fejlesztéséhez is.

Wiki szócikk - Decmann Hanna és Samu Fanni A fogalomtérkép wikipádia oldalához új szócikk készítése

fogalomtérkép szócikk

A szócikk tömör, lényegretörő, hasznos információkat tartalmaz és választékos nyelvezettel, de mégis közérthetően dolgozik. A megjelölt források szakmailag relevánsak és naprakészek.

Jómagam nem szívesen alkalmaznám a Wikipédiát a tanítási folyamat során. Ezzel együtt tanárként számolni kell azzal, hogy a diákok nagyon sok esetben találkozni fognak ezzel a forrással, így érdemes naprakésznek lenni, hogy az adott tananyagra vonatkozóan mit ír a Wikipédia. Adott esetben feladatként is kiadható, hogy a diákok keressenek hibát egy adott szócikkben vagy készítsenek tervezetet egy szócikk átírására.

Útikalauz nem csak stopposoknak - Digitális Témahét egy feladatának bemutatása

Útikalauz nem csak stopposoknak

A gyakorlat célja, hogy a diákok egy gyakorlati feladat keretében tudják ötvözni különböző szaktárgyi órákon megszerzett tudásukat. A feladat fejleszti a kritikai gondolkodást, segíti a komplex látásmód kialakulását, az összefüggésekben való gondolkodást. Emellett segít teljesebb képet kialakítani egy adott földrajzi térről és történeti időszakról.

A feladat felhasználható irodalom, informatika, történelem és idegen nyelv óra keretében, de a sok földrajzi vonatkozás miatt véleményem szerint földrajz órán is alkalmazható lenne a társadalomföldrajzi egység keretein belül.

A gyakrolat azért is könnyedén megvalósítható, mivel nincs különösebben speciális eszközigénye; Microsoft Office szoftver, projektor, laptop (tanárnak és diáknak egyaránt) szükséges, illetve esetleg tablet vagy okostelefon is hasznos lehet. A felhasználandó alkalmazások például a Google kérdőív, a Meme Generator, a Symbaloo és a Sway.

A feladat egy több órás projektet ölel fel, véleményem szerint legalább egy hetet vesz igénybe.

A tanár biztosítja a feladatvégzéshez szükséges eszközöket, valamint azt a szükséges tudásalapot, mellyel megoldható a feladat. Ezen felül bemutatja a feladatvégzéshez használható alkalmazásokat, online felületeket, felügyeli és segíti a diákok munkafolyamatait. A diákok a tanárok által előzetesen megadott szempontok alapján dolgoznak útikalauzaikon.

A választásom azért esett erre a gyakorlatra, mivel annak összetettsége véleményem szerint igen életszerű helyzetet tükröz vissza és valósághűen ötvözi a különböző tantárgyak tudáselemeit. Személy szerint földrajz és történelem óra keretében is tudnám alkalmazni a gyakorlatot, de lehetőség szerint megpróbálnám bevonni az irodalom és az informatika tanárt is a projektbe. Különösen jó a feladat a földrajzi és a történelmi tananyag összekapcsolására.

Google Earth alkalmazása az ókori Hellaszt bevezető óra során

Az ókori Hellasz földrajzi adottságai

Az ókori Hellasz nagy témájának bevezétéséhez használnám a Google Earth alkalmazást hetedikes, hat osztályos gimnazistákkal. Bár már tanulhattak általános iskolai tanulmányaik során az ókori Hellaszról fontosnak tartom, hogy - különösképpen a későbbi történelmi tanulmányok összetettsége szempontjából - pontosan átlássák a térség földrajzi elhelyezkedéséből, adottságaiból, kiterjedéséből fakadó sajátságokat, melyek nagyban meghatározták a később ezen a területen zajló folyamatokat. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az alkalmazás segítségével a diákok figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a tudományágak/tantárgyak közt igen sok összefüggés van, a földrajz órán tanultak alkalmazása történelem órán sok szempontból hasznos lehet a történelmi folyamatok összetettségének megértésének folyamatában is. Így történelem-földrajz szakos tanárként ötvözhetem a két, amúgy is erősen összefüggő tudományág tudáselemeit egy feladatba integrálva, hangsúlyozve ezzel az interdiszciplinaritás fontosságát és gyakorlati jelentőségét.

Első feladatként megkérném diákjaimat, hogy az alkalmazásban keressenek rá Görögországra. A konkrét területek vizsgálata előtt irányított kérdésekkel szeretném diákjaimmal együttműködve összeszedni, hogy milyenek is voltak az ókori Hellasz földrajzi adottságai. Megneveznénk Európán belül a Balkán-félszigetet, hogy annak déli részén található az ókori Hellasz, valamint a területet körülvevő tengereket is sorra megneveznénk. Közösen megvizsgálva a terület partvonalát, domborzatát és vízrajzát megállapíthatnánk, hogy a szárazföldi terület kopár hegyláncokkal erősen tagolt, melyek közt mély folyóvölgyek húzódnak. Ebből egyből tuduunk is következtetni az ókori Hellasz lakosainak általános életmódjára; a gabonatermesztésre, legeltető állattartásra, a szőlő- és olajfa ültetvényekre is. A partvonal tagoltságának felismerése különösen fontos, hiszen jelentős részben ebből a földrajzi adottságból is fakad, hogy az ókori görögök sokat hajóztak, tengeri úton kereskedtek, hadjárataikban, harcaikban is kulcsszerep hárult a tengeri hajózásra. majd közösen megneveznénk, hogy milyen tengerek határolják a szárazföldi területet.

A Balkán-félszigeten belül külön kitérnénk a Korinthoszi-öböltől délre a Földközi-tengerbe nyúló Peloponnészoszi-félszigere, a félsziget nevének eredetére (név jelentése: Pelopsz hódítóról elnevezett sziget). Érdekesség gyanánt megkérdezném, hogy a résztvevő diákok szerint mi a különbség a sziget és a félsziget között és, hogy szerintük a Peloponnészosz napjainkban sziget vagy félsziget-e. A kérdés történeti háttere az, hogy míg az ókorban szigetnek tartották a területet, ez a mai sziget definíció szerint nem helytálló. Ellenben, az 1893-ban megépített Korinthoszi-csatorna óta valóban szigetről beszélhetünk, hiszen a terület nem érintkezik a kontinentális szárazfölddel.

Fontos kitérni az égei-tengeri szigetvilágra is, mely kapcsán megkeresnénk Kréta szigetét, virtuálisan meglátogatva Iráklion (Héraklion) városát és a krétai civilizáció nyomait őrző knosszoszi palotát (Knossos Palace). A széttagolt szigetvilág kapcsán megemlítenénk a krétai civilizáció hatását a Kr.e. 2000 körül ide érkező akhájokra (kézművesség, építészet), valamint a civilizáció végére vonatkozó találgatásokat és teóriákat (vulkán kitörés, földrengés, szökőár és hamuu, Antarktisz legendája és Théra).

Visszatérve a félszigetre megkeresnénk Olympos hegyét (Mount Olympus) és közösen felelevenítenénk az ide vonatkozó mitológiai ismereteket (az istenek lakóhelye, antropogén istenek, görög hitvilág).

A bevezető óra lezárásaként megvizsgálnánk az ókori Hellasz két legmeghatározóbb városállamát, Spártát és Athént, kiemelve a mai város és az ókori városállam közti különbségeket.


Athénnal kezdve a sort elsőként ismét megtárgyalnánk a városállam földrajzi fekvését (szárazföldi, de közeli kikötővel). Majd ízelítő gyanánt megkeresnénk az Akropoliszt (Acropolis of Athene), a Pharthenon (Pharthenon of Athene) és az Areioszpaghost (Areopagus).

Áttérve Spártára összehasonlítanánk a két város fekvését és földrajzi helyzetét (tenger közelsége, termőterületek és erdők, hegységek aránya) - kitérnénk a bővízű Euratas-folyó termékeny medrére, valamint a Lakóniai-síkságra, mely tremékeny talaja lehetővé tette az életben maradást biztosító gabonatermesztést. Első ízben megkeresnénk a Taigetosz-hegység részét képező Tajgetosz-hegyet (Tajgetosz Mountain), mely 2404 méteres magasságával a félsziget legmagasabb pontja és itt ismét felelevenítenénk a hegyhez kapcsolódó hiedelmeket és előzetes tudáselemeket (Vének Tanácsa által halálra ítélt gyermekek kitétele). Spártán belül megkeresnénk Leonidasz király emlékművét (Statue of Leonidas) és közösen felidéznénk a thermopülai csata (Kr.e. 480, Thermopülai-szoros) után állított eredetei emlékművön szereplő epigrammát. (Szimónidész: Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: // Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.) Végezetül, ha időnk engedi megnéznénk magát a Thermopülai-szorost és megvitatnánk a csata során a spártaiak által alkalmazott stratégiát, a helyszínválasztás előnyeit.

Oracy in the Classroom: Strategies for Effective Talk - Edutopia video és hozzá kapcsolódó kérdéssor

Választásom egy olyan Edutopia videora esett, mely egy igen fontos elsajátítandó készségre irányítja rá a figyelmet. A beszédkészségek fejlődését, alakulását legtöbb esetben az oktatási folyamat természetes velejárójaként kezeljük. Az említett video pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékony, érthető és jól strukturált beszéd milyen kulcsszerepet tölt be nem csak az oktatási folyamatban, de a későbbi sikeres és boldog életvitel kialakításában is.

Oracy in the Classroom: Strategies for Effective Talk

A fenti linken keresztül elérhető videohoz azért is készítettem kérdéssort, hogy a jelenség kardinális elemeinek, céljainak és részfolyamatainak kiemelésével segítsem a tudatos beszédkészség-fejlesztés fontosságának elmélyítését. A kérdések, bár a video által említett témákhoz kapcsolódnak mégis sok többlet céllal bírnak: felvillantják azokat a támpontokat, melyek mentén tanárként mi magunk is aktívan tehetünk diákjaink élőszóban megnyilvánuló készségeinek fejlesztése végett.

Beszédkészségek fejlesztése - kérdéssor

Tanítási filozófiám

Bevezetés

A diákok rengeteg területen profitálhatnak az oktatásban töltött évekből. Számomra az oktatás és egyben a diákok tanulásának legfontosabb célja, hogy kritikusan gondolkodó, felelősségteljes, önreflexióra képes, megfelelő önismerettel rendelkező, boldog embereket neveljen ki. Tanárként úgy szeretném szervezni a rámbízott diákok tanulási folyamatát, hogy a fókszban mindvégig az említett célok álljanak. A diákok tanítását nem rendelhetem alá saját érdeklődésemnek, érdekeimnek vagy prekoncepcióimnak. A tanulók személyiségéhez, érdeklődéséhez és képességeihez mérten folyamatosan alakulnom és alakítanom kell a tanulási folyamatot, hogy segíthessem őket értékes mentalitású emberekké formálódni.

Úgy gondolom, hogy a földrajz, a történelem és az állampolgári ismeretek tantárgyon keresztül igen sok lehetőségem és nagy mozgásterem van a diákok világról alkotott képének formálására. Egy biztos és a mindennapi életben jól használható történelmi-földrajzi-társadalmi tudásanyag rengeteg ponton segíthet a felnőttkori boldogulásban. Mindemellett nem elhanyagolhat szempont volt a választásom során, hogy az említett két tantárgy tanítása során lehetőségem van tanárként olyan értékes és lényeges tulajdonságok, attitűdök formálására, kialakítására és tudatosítására, mint a környezettudatosság, a felelős állampolgárság vagy a kritikus és nyitott gondolkodás.

Tanulás- és tanításelméletek

Véleményem szerint rég meghaladottnak tekinthetőek a tisztán behaviorista “fekete dobozos” vagy a kognitivizmushoz kapcsolható “számítógép-agy” felfogások. Természetesen ezeknek a tauláselméleteknek is vannak olyan elemei, melyek beépíthetőek és hasznosak más fókuszú elméletekben is, gondolok például a különböző viselkedések elsajátítására, az előzetes tudás vagy a gyakorlás fontosságára.

Összességében azonban elmondhatom, hogy személyes tanítási filozófiámban leginkább a konstruktivizmus és konnektivizmus elemei a leghangsúlyosabbak.

Összefoglalva, hogy mit is jelent számomra a konstruktivizmus idézném egyik példaképemet, Maria Montessori-t: “Segíts, hogy magam csinálhassam!”. A felfedezés öröme, az együttműködés, probléma-központúság és eset-alapú tanulás mind hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy önmagukban koherens, egyediségüket tükröző világképet alakíthassanak ki. A társakkal való együttműködés, a komplex feladatok és helyzetek megoldásában szerzett rutin mind a valódi élet problémáira, nehézségeire és dilemmáira készít fel. Így valóban olyan tudás  - vagy inkább képességek, kompetenciák - megszerzését teszi lehetővé, melyek ténylegesen hasznosnak mondhatóak a későbbi, önálló életvezetés során. Mindemellett, a konstruktivista felfogás remek terepet biztosít a különböző informatikai eszközök, technológiák és technikák alkalmazására. Például egy kisebb településen szervezett geocatching keretében alkalmazott internetes keresők, felületek és eszközök használata a későbbiekben is hasznos tapasztalat lehet.

A konnektivizmus a személyes tanítási filozófiámban a konstruktivista pedagógia megteremtésének metódusait, lehetőségeit jelenti. Értem ezalatt azt, hogy a gyakorlatban hogyan tudok tanárként olyan tanulási környezet teremteni, melyben a diákok lehetőséget kapnak saját kreativitásuk és képességeik kibontakoztatására, fejlesztésére.

Diákok tanulásának céljai

Minden tanuló a saját személyiségéből fakadóan más és más utakon keresztül tanul a leghatékonyabban. A differenciálás nem csupán az egyén kognitív képességeinekn határai alapján történik, hanem az alapján is, hogy melyik tanuló milyen befogadó csatornára a leginkább szenzibilis. Egyesek verbális vagy vizuális úton rögzítik jobban a tanulnivalót, mások mechanikusan vagy olvasás útján.

Mégis van pár kritikus pont, amiben szerintem minden tanuló hatékony tanulása megfogható. Elsőként ilyen a gyakorlati, tapasztalati tanulás. Véleményem szerint nem elég csupán a tanár igaz szavaiban vetett hit, hanem ahol csak lehetséges meg kell teremteni a lehetőséget a diákoknak arra, hogy személyesen önmaguk is beláthasság adott állítás igaz vagy hamis voltát. Földrajzból erre kiváló alkalmakat adhat egy-egy tanulmányi kirándulás. Történelemórákon a forrásszövegek olvasása és értelmezése az, ami közelebb viheti a diákságot a belátáshoz. Másrészt, a tapasztalatszerzésnél is fontosabbnak tartom, hogy megteremtsük a lehetőséget arra, hogy diákjaink gondolkodva tanuljanak. A nekik megfelelő utakon és módokon meg kell teremteni nekik az időt és a teret ahhoz, hogy a saját nyelvükre lefordítva, végiggondolva az adott tananyagot saját gondolati útjaik eredményeként születhessen meg a tudás. A legideálisabbnak azt tartom, ha egy a tanárnak sikerül olyan komplex feladatsort kidolgozni, melyben minden vagy legalább a legtöbb gyermek egy flow-élményhez hasonlóan tudja elsajátítani a kívánt témát. (Csíkszentmihályi Mihály: Flow)

Tanítási stratégiák és módszerek. A tanulási környezet.

Ahhoz, hogy a fent említett célokat meg tudjam valósítani strukturált, részleteiben kidolgozott, átgondolt stratégiákat és módszereket kell kialakítanom. Elméletben sok ötlet és elképzelés körvonalazódott már a fejemben az egyetemi évek során, komolyabb tanítási tapasztalat és gyakorlat híján azonban biztos vagyok benne, hogy mindezek erősen át fognak alakulni a pedagógusi gyakorlatom során.

Alapvető stratégiaként célom kialakítani egy kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot a diákjaimmal. A kölcsönös tisztelet és elfogadás megteremtése mellett fontosnak tartom, hogy a közös munka során követendő szabályokat együtt alakítsuk ki - mindezt természetesen az én tanári vezetésem alatt. A részben közösen lefektetett kereteken belül magamtól és a diákoktól is korrekt, következetes és felelősségteljes munkavégzést várnék el. Mindez nem merev, kérlelhetetlen retorziós rendszer felállítását jelenti. Szeretnék kialakítani egy olyan munkavégzési keretet, melyben lehet hibázni, lehet javítani, fejlődni, segíteni a másiknak.

Módszereket tekintve szeretnék minden tanórába beépíteni a frontális oktatáson kívül minimum egy-egy olyan elemet, mely kimozdítja a diákokat a megszokott tanulási-tanítási komfortzónából.  Valami olyat, mely gondolkodásra, akítv részvételre sarkall és megteremti a valódi kapcsolódás kiépítésének lehetőségét az adott témával.  Szeretném rugalmasan alkalmazni a projekt- eset-alapú, problémaközpontú-tanulás eszközeit és módszereit úgy, hogy a lehető legtöbb diák személyes készségeihez, affinitásához illeszkedjen. Éppen ezért mind a vizualizáció, mind a hallás/hallgatás, mechanikus úton történő rögzítés eszközeit szeretném felvonultatni a tanítás során.

Értékelés

A közös munka megkerülhetetlen eleme az értékelés. Ahhoz, hogy a tanulás ne egy önmagában álló, céltalan és megfoghatatlan helyzet és folyamat legyen fontos a rendszeres visszajelzés. Ez nem csupán nekem, mint tanárnak vagy a szülőknek, hanem maguknak a diákoknak is lényeges, hiszen számukra is fontos, hogy észlelhessék, nyomonkövethessék saját fejlődésüket.

Az értékelés kapcsán is visszatér a már említett következetesség. Szeretnék kidolgozni egy olyan értékelési rendszert, mely a lehető legobjektívebb, sokféle értékelési módot tartalmaz és esélyt ad a javításra. Mindennek érdekében igen gyakran tervezek különböző értékelő feladatokat végezni a tanítási folyamatban. Fontosnak tartom, hogy ne csupán egy-kettő értékelési forma jelenjen meg (feleltetés vagy dolgozatírás). Minél többféle formát alkalmazunk, annál nagyobb az esély arra, hogy a különböző képességű, auditív-vizuális vagy más berögzülésű tanulók is a hozzájuk legközelebb álló módon adhassanak számot tudásukról.

Kifejezetten szimpatikus formatív értékelési módszer például a feleltetés vagy az óra elei röpdolgozat kiváltására a szemináriumon is alaklamzott Kahoot-kvíz rendszer. Ennek alkalmazásával ugyanis maguk a tanulók is követni tudják feljődésüket, tudásuk alakulását. Egyre több olyan felületről és rendszerről van tudomásom, melyek alkalmasak a differenciált értékelés gyakorlati megvalósítására.

Ezenfelül azonban nem elhanyagolható a szummatív értékelés sem. Elképzeléseim szerint úgy szeretném alakítani a szummatív értékelést, hogy az a lehető legjobban visszatükrözze az évközi aktivitást, munkára és tanulásra fordított időt és energiát - tehát következzen a formatív értékelés eredményeiből.

A technológiai integráció

Bár tanulmányaim kezdetén sok fenntartással és kétkedéssel kezeltem a modern technológiákat és technikákat alkalmazó pedagógiai módszereket és gyakorlatokat az idő előre haladtával nem csupán az antipátiám csökkent, hanem egyenesen a visszájára fordult. Ennek egyik oka a felismerés, mi szerint a fiatal generációk életének elmentáris része a technológia, így őket magukat is sokkal könnyebben és hatékonyabban lehet elérni ezeken az eszközökön, felületeken keresztül. Ezzel együtt azonban nem tartom elegendőnek a modern technológiák alkalmazását az oktatásban. Fontos szempont, hogy úgy alaklamazzik ezeket az eszközöket, hogy azáltal minél jobban fel tudjuk kelteni a diákság érdeklődését és azokat a témákat fogjuk meg ezáltal, melyekben maguk a diákok is érdekeltek.

Különös tekintettel a földrajz és történelem-oktatásra úgy gondolom, hogy az alkalmazási lehetőségek száma szinte végtelen. Földrajzban a különböző természeti vagy társadalmi-gazdasági folyamatok szimulációi, videoanyagok bemutatása, grafikonok, diagrammok, ábrák készítése mind remek lehetőséget rejt a tanulók aktív bevonására és munkálkodtatására a Google Earth-tól a különböző szakmódszertani gyűjteményekig.

A történelem és társadalmi ismeretek esetében sincs ez másként. Történelemből egy virtuális séta az ókori Rómában, egy történelmi film részlete vagy az ismeretterjesztő kiadványok  online elérhető anyagai mind életre kelthetik az olykor valóban távoli múltat.

Társadalomismeret órán kifejezett szándékom egy kritikai gondolkodásra vonatkozó filmmel kezdeni a tárgyat (Az igazi Mao).

Egyszóval egyre több lehetőség áll előttem, hogy a száraz, “tankönyv-szagú“ tananyagot megeleveníthessen, megfoghatóvá tehessem a diákok számára.

Digitális kompetencia

Modern társadalmunkban alapvető elvárás, hogy rendelkezzünk a digitális világ minél magasabb szintű alkalmazásához szükséges kompetenciákkal, tudással és képességekkel. Az egyre modernebb technológiákkal bíró generációk oktatásában elkerülhetetlen, hogy tanárként mi magunk is rendelkezzünk ezekkel a tudás- és képességelemekkel. Vezetői képességeinket és készségeinket nem csupán a megszokott közösségszervező folyamatokban kell latba vetnünk, hanem az iskolában alkalmazott digitális-technológiai térben és folyamatokban is. 

Tanárként a kritikai, innovatív, problémaközpontú gondolkodás segítségével diákjainkat is hatékonyabban tudjuk hozzásegíteni ezen készségek elsajátításához. Az életszerű helyzeteket idéző, digitális eszközöket és forrásokat is felhasználó szimulációk, projektek nem csupán a kreatív, kooperatív kompetenciák fejlődését segíti elő, hanem hozzájárulnak a digitális világban való magabiztos, tudatos és hatékony működés elsajátításához is. 

Bár a technológia jövőbeli lehetőségeit csak korlátoltan vagyunk képesek prognosztizálni, az elérhető legújabb eszközök, programok ismerete és használata segít elsajátítani a digitális világ sajátos működési logikáját, melynek birtokában nagyobb potenciállal lehetünk “up-to-date”-ek a világ dolgaiban - akár saját szakterületünket nézzük, akár a globális világ eseményeit és tendenciáit. 

Tanárként fontos kompetenciának és feladatnak tartom, hogy a ránk bízott diákság figyelmét is felhívjuk ezen eszközök használatának lehetőségeire, előnyeire és veszélyeire, buktatóira egyaránt. Nem elég azonban az elméleti felkészítés, a digitális eszközök mindennapi iskolai feladatokba történő integrálásával tanulóink saját maguk tapasztalhatják meg a techológiában rejlő sokrétű lehetőségeket. Rá kell vezetnünk őket, hogy a rendelkezésre álló eszköz - és programbázist hogyan tudják hatékonyan felhasználni és alkalmazni saját életük, tanulmányaik szervezésében, alalkításában, hozzájárulva ezzel autoriter valóságuk hatékony és felelősségteljes meneddzseléséhez. 

Földrajz és történelem szakos tanárként különösen fontosnak és szerencsésnek érzem magam a digitális kompetenciák használati lehetőségeivel kapcsolatban.
Egyrészt, a történeti események, folyamatok nagyon jó terepet szolgáltatnak a modellezéshez, projektmunkákhoz, vitákhoz. A digitális állampolgárság sajátságait könnyedén és beszédesen össze lehet kapcsolni az általános állampolgári ismeretekkel, valamint a folyamatokban, összefüggésekben való gondolkodás, tervezés, elemzés, értékelés, reflektálás ugyanannyira sajátja a történeti gondolkodásnak, mint a digitális technológiák alkalmazási lehetőségeinek.
Másrészt viszont, a földrajzi tanulmányok során a különböző természeti- és társadalmi-gazdasági folyamtok ábrázolásában, megértésében is majdhogynem végtelen lehetőségek állnak rendelkezésünkre a földrjazi tudás elsajátításában.

Az említett kompetenciák, készségek és tudás birtokában mind tanárként, mind diákként sikeresebben boldogulhatunk világunkban, nagyobb eséllyel fogunk tudni gyorsan és hatékonyan reflektálni a körülöttünk végbemenő változásaokra és jelenségekre.