Google Earth alkalmazása az ókori Hellaszt bevezető óra során

Az ókori Hellasz földrajzi adottságai

Az ókori Hellasz nagy témájának bevezétéséhez használnám a Google Earth alkalmazást hetedikes, hat osztályos gimnazistákkal. Bár már tanulhattak általános iskolai tanulmányaik során az ókori Hellaszról fontosnak tartom, hogy - különösképpen a későbbi történelmi tanulmányok összetettsége szempontjából - pontosan átlássák a térség földrajzi elhelyezkedéséből, adottságaiból, kiterjedéséből fakadó sajátságokat, melyek nagyban meghatározták a később ezen a területen zajló folyamatokat. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az alkalmazás segítségével a diákok figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a tudományágak/tantárgyak közt igen sok összefüggés van, a földrajz órán tanultak alkalmazása történelem órán sok szempontból hasznos lehet a történelmi folyamatok összetettségének megértésének folyamatában is. Így történelem-földrajz szakos tanárként ötvözhetem a két, amúgy is erősen összefüggő tudományág tudáselemeit egy feladatba integrálva, hangsúlyozve ezzel az interdiszciplinaritás fontosságát és gyakorlati jelentőségét.

Első feladatként megkérném diákjaimat, hogy az alkalmazásban keressenek rá Görögországra. A konkrét területek vizsgálata előtt irányított kérdésekkel szeretném diákjaimmal együttműködve összeszedni, hogy milyenek is voltak az ókori Hellasz földrajzi adottságai. Megneveznénk Európán belül a Balkán-félszigetet, hogy annak déli részén található az ókori Hellasz, valamint a területet körülvevő tengereket is sorra megneveznénk. Közösen megvizsgálva a terület partvonalát, domborzatát és vízrajzát megállapíthatnánk, hogy a szárazföldi terület kopár hegyláncokkal erősen tagolt, melyek közt mély folyóvölgyek húzódnak. Ebből egyből tuduunk is következtetni az ókori Hellasz lakosainak általános életmódjára; a gabonatermesztésre, legeltető állattartásra, a szőlő- és olajfa ültetvényekre is. A partvonal tagoltságának felismerése különösen fontos, hiszen jelentős részben ebből a földrajzi adottságból is fakad, hogy az ókori görögök sokat hajóztak, tengeri úton kereskedtek, hadjárataikban, harcaikban is kulcsszerep hárult a tengeri hajózásra. majd közösen megneveznénk, hogy milyen tengerek határolják a szárazföldi területet.

A Balkán-félszigeten belül külön kitérnénk a Korinthoszi-öböltől délre a Földközi-tengerbe nyúló Peloponnészoszi-félszigere, a félsziget nevének eredetére (név jelentése: Pelopsz hódítóról elnevezett sziget). Érdekesség gyanánt megkérdezném, hogy a résztvevő diákok szerint mi a különbség a sziget és a félsziget között és, hogy szerintük a Peloponnészosz napjainkban sziget vagy félsziget-e. A kérdés történeti háttere az, hogy míg az ókorban szigetnek tartották a területet, ez a mai sziget definíció szerint nem helytálló. Ellenben, az 1893-ban megépített Korinthoszi-csatorna óta valóban szigetről beszélhetünk, hiszen a terület nem érintkezik a kontinentális szárazfölddel.

Fontos kitérni az égei-tengeri szigetvilágra is, mely kapcsán megkeresnénk Kréta szigetét, virtuálisan meglátogatva Iráklion (Héraklion) városát és a krétai civilizáció nyomait őrző knosszoszi palotát (Knossos Palace). A széttagolt szigetvilág kapcsán megemlítenénk a krétai civilizáció hatását a Kr.e. 2000 körül ide érkező akhájokra (kézművesség, építészet), valamint a civilizáció végére vonatkozó találgatásokat és teóriákat (vulkán kitörés, földrengés, szökőár és hamuu, Antarktisz legendája és Théra).

Visszatérve a félszigetre megkeresnénk Olympos hegyét (Mount Olympus) és közösen felelevenítenénk az ide vonatkozó mitológiai ismereteket (az istenek lakóhelye, antropogén istenek, görög hitvilág).

A bevezető óra lezárásaként megvizsgálnánk az ókori Hellasz két legmeghatározóbb városállamát, Spártát és Athént, kiemelve a mai város és az ókori városállam közti különbségeket.


Athénnal kezdve a sort elsőként ismét megtárgyalnánk a városállam földrajzi fekvését (szárazföldi, de közeli kikötővel). Majd ízelítő gyanánt megkeresnénk az Akropoliszt (Acropolis of Athene), a Pharthenon (Pharthenon of Athene) és az Areioszpaghost (Areopagus).

Áttérve Spártára összehasonlítanánk a két város fekvését és földrajzi helyzetét (tenger közelsége, termőterületek és erdők, hegységek aránya) - kitérnénk a bővízű Euratas-folyó termékeny medrére, valamint a Lakóniai-síkságra, mely tremékeny talaja lehetővé tette az életben maradást biztosító gabonatermesztést. Első ízben megkeresnénk a Taigetosz-hegység részét képező Tajgetosz-hegyet (Tajgetosz Mountain), mely 2404 méteres magasságával a félsziget legmagasabb pontja és itt ismét felelevenítenénk a hegyhez kapcsolódó hiedelmeket és előzetes tudáselemeket (Vének Tanácsa által halálra ítélt gyermekek kitétele). Spártán belül megkeresnénk Leonidasz király emlékművét (Statue of Leonidas) és közösen felidéznénk a thermopülai csata (Kr.e. 480, Thermopülai-szoros) után állított eredetei emlékművön szereplő epigrammát. (Szimónidész: Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: // Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.) Végezetül, ha időnk engedi megnéznénk magát a Thermopülai-szorost és megvitatnánk a csata során a spártaiak által alkalmazott stratégiát, a helyszínválasztás előnyeit.