Gondolattérkép, fogalomtérkép - egy IKT-s eszköz alkalmazása a tanítási folyamatban

A gondolattérkép (mind map) és a fogalomtérkép (concept map) egy előre meghatározott fogalom vagy jelenség köré épülő rendszer, melynek elemei a központi fogalomhoz kapcsolódnak. Az egyes elemek közti kapcsolatokat vonalak jelenítik meg, melyekre adott esetben az összekötött két fogalom/jelenség közti kapcsolat is felírható. A digitális úton történő megvalósítás során képek, hivatkozások is kapcsolhatóak a rendszer egyes elemeihez. A diákok egyénileg vagy csoportosan, papíralapon vagy online felületen is készíthetnek ilyen ismerettérképeket. Az online elkészítéshez számos weboldal áll rendelkezésre, például a mindmeister, a wisemapping vagy a bubbl.us.

Az ismerettérkép elsődleges célja, hogy elősegítse az adott téma kulcsfogalmainak, kulcsszavainak hatékonyabb rögzítését a vizuális megjelenítés eszközével. A módszer több különböző célzattal is alkalmazható az oktatási folyamat során; használhatjuk új ismereteket bevezető órán az előzetes tudáselemek feltérképezéséhez; adott nagyobb téma feldolgozása során kollaboratív jelleggel folyamatosan bővíthetünk diákjainkkal egy ismerettérképet az újonnan elsajátított tudáselemekkel vagy egy témát lezáró, összefoglaló óra keretében rendszerezhetjük a megtanultakat - utóbbi esetben érdekes lehet az összevetés a téma kezdetén elkészített ismerettérképpel. 

A módszer alkalmazása több ponton, több szempontból is segíti a tanulási folyamatot. A tanulók asszociációi mentén, valamint az általuk felhozott fogalmak segítségével a tanár teljesebb képet kaphat a diákok előzetes tudásáról, érdeklődési területeikről, mely segítséget jelenthet a tanulási folyamat későbbi tervezése és szervezése során. A felmerülő fogalmak, jelenségek rendszerének megalkotása elősegíti a rendszerező gondolkodást, mely az ok-okozati és egyéb logikai kapcsolatok feltérképezésére épül. Ezentúl a kollaboratív munkaforma elősegíti a közös, szintetikus tudás kialakítását, az együttműködést. Végezetül a vizualizáció, képi megjelenítés által hatékonyabban rögzíthető az elsajátított tananyag, a komplexebb témák is átláthatóbbá válhatnak.

A példa gyanánt megjelenített ismerettérkép készítésekor igyekeztem figyelembevenni a középiskolai földrajz tankönyvek által közölt fogalomkészletet. A 10. évfolyam tankönyvének idevágó része alapján igyekeztem úgy elkészíteni a térképet, hogy ne csupán a valuták elértéktelenedésének folyamatához kapcsolódó fő mozzanatok jelenjenek meg, hanem az egész problémakör alapját képző pénz és valuta fogalmak is. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a nehezebben megfogható inflációt a diákok olyan hétköznapi dolgokhoz, eseményekhez és eszközökhöz is tudják csatolni, mint az ATM. Emellett természetesen az infáció különböző kiváltó okait (ahol lehet példával együtt), az infláció fajtáit, valamint az infláció mérésére szolgáló árindexet is feltüntettem. A felírtakat igyekeztem röviden, tömören megfogalmazni, ahol szükségesnek éreztem, ott próbáltam pár szavas félmondatra szorítkozni. 

Eredményként a téma könyebb áttekinthetőségét, átláthatóságát, megfoghatóságát remélném, ha iskolai helyzetben képe alkalmazni a feladatot. 

Linkgyűjtemény:

sulinet. hu: AZ IKT ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA AZ OKTATÁSBAN 

tanarblog.hu: Gondolattérkép, a csodaeszköz 

tanulasmodszertan.hu: Barátod, a gondolattérkép 

tanuljhatekonyan.hu: A gondolattérkép haszna 

Teachers Labs: Making Professional Development Collaborative

Az Edutopián látott video fókuszában egy rendkívül érdekfeszítő módszer áll, mely során tanárok egymást segítve, közösen vitatnak meg pedagógiai gyakorlatokat, tanítási technikákat és fogásokat, így segítve elő a közös fejlődést.

Az egymást segítő tanári attitűd, a pedagógustársakkal való kommunikáció, a kölcsönös segítség- és véleménykérés bizonyos szempontból nagyon alapvetőnek és egyértelműnek tűnik. Saját tapasztalataim és a hallottak alapján azoban sajnos a gyakorlat teljesen más képet mutat. Adott iskolában együtt dolgozó pedagógusok közt gyakori a rivalizálás, a másik bírálása vagy “jobb esetben” egyszerűen csak a kommunikáció hiánya. Pedagógiai képzésünk során számtalanszor elmondják nekünk, hogy mennyire fontos ráébreszteni a gyerekeket az együttműködés fontosságára, megteremteni a lehetőséget, hogy elsajátítsák a közös munkához szükséges kompetenciákat. Ezzel szemben a legtöbb pedagógus nem tudja, nem fektet energiát abba, hogy tanár társaival közösen fejlesszék tanári attitídjüket. 

Ennek ellenpéldájaként tekintehtünk a fent említett videoban látottakra. Pár fős, különböző szakterületeken tanító tanárokból álló testület szervezetten, konkepció szerint kollaborál annak érdekében, hogy személyes tudásukat és tapasztalataikat megosztva elősegíthessék egymás szakmai fejlődését. A pár órás találkozások mindig meghatározott rend szerint zajlanak.

Prtotokoll:

1, A mester tanítás egy problémakörének definiálása

2, A legjobb gyakorlatok összegyűjtése brainstorm-jelleggel

3, Egy önként jelentkező kolléga tanórájának meglátogatása

4, A megfigyeltek megvitatása, összegzés

A videoban konkrétan a diákok egymással való kommunikációját vizsgálják meg a résztvevők egy matematika óra keretében. Minden tanár nagyon konstruktív hozzáállást mutat, az egymással való verbális megnyilatkozások során is használják azokat a társalgási formulákat és elfogadó, támogató attitűdöt, melyeket diákjaiknak is igyekeznek megtanítani. Legvégül az adott téma szakértője összefoglalót készít a leghatékonyabbnak bizonyuló módszerekről.

Összességében elmondhatom, hogy rendkívül motiválónak tartom a videot. Őszintén bízom benne, hogy magam is részese lehetek majd valamilyen hasonló jellegő szakmai körnek, csoportnak és, hogy magam sem felejtem majd el, hogy mennyi mindent tanulhatunk másoktól. A résztvevő tanárokból óriási elhivatottság árad és rendkívül tisztelnivalónak tartom azt az alázatot, ahogyan szakmájukhoz, a tanításhoz, egymáshoz és diákjaikhoz fordulnak.

Teachers Labs: Making Professional Development Collaborative

Podcast - A kollaboratív tudásépítés

Pár perces bemutatás a kollaboratív tudásépítés módszerének iskolai alkalmazásáról. Célja a kollaboráció jelenségének és fogalmának tisztázása, elkülönítés a kooperációs technikáktól. Az iskolai alkalmazás folyamatának rövid bemutatása, az alkalmazás hasznos hozadékainak megemlítése.

A kollaboratív tudásfejlesztés

Választásom azért esett erre a témára, mivel egyetemi tanulmányaim során keveset hallottam a kollaboratív tudásépítésről és szerettem volna megosztani másokkal is ezt a rendkívül hasznos tanulásszervezési mechanizmust.
A felvétel előkészítése során rendszereztem a témában összegyűjtött legfontosabb ismeretanyagaimat és készítettem egy olyan vázlatot, mely a szöveg felmondása során segített vezetni a gondolataimat. Emellett kerestem egy olyan aláfestő hanganyagot, mely hangulatában, intenzitásában megfelelt a szöveghez. (Ludovico Einaudi - Divenire) Végül némi gyakorlás után felmondtam a szöveget.
A feladatvégzés közben bevallom kissé furcsán éreztem magam, olyan volt, mint ha egy rádióműsorhoz készítenék hanganyagot. Kissé nosztalgikus érzés is hatalmába kerített, mivel gyermekkorom meghatározó élményei köthetőek a szüleim által üzemelt rádiókhoz, valamint magam is dolgoztam az iskolai rádióban. 

A feladat során külön figyelmet kellett fordítanom a lényeg kiemelésére és hangsúlyozására, valamint arra is, hogy megfelelő íve legyen a hanganyagnak. Újraélhettem vers- és prózamondó versenyes élményeimet is, hiszen újfent nagyon kellett figyelnem a kiejtésemre, szóhasználatomra, artikulációmra és intonációmra.

Jómagam történelem óra keretében sok lehetőséget látok a podcastok alkalmazására. Főként olyan feladatok kapcsán használnám az alkalmazást, melyek különböző személyek, csoportok konfliktusát dolgozzák fel. A feladatok fő célja az lenne, hogy az adott személy álláspontjának képviselete vagy adott személlyel készített képzeletbeli interjú során a diákok jobban bevonódva közelebb érezzék magukhoz a konfliktus súlyát és jobban beleláthassanak egy adott történeti helyzet bonyolultságába, összetettségébe.

Podcast alkalmazása a tanítási folyamatban - konkrét példa

Konkrét példa gyanánt a reformkor tárgyalásánál tizedikes gimnazista csoport esetében feladat lehetne, hogy párokba rendeződve készítsenek a korszak egy-egy meghatározó személyiségével interjút a szabadságharcot megelőző magyarországi viszonyokról. (Ferenc József császár, Kossuth Lajos, Széchenyi István, gróf Andrássy Gyula, Sissi hercegnő stb.) Egy történelmi személyt több páros is választhat, de ilyen esetben meg kéne egyezniük a diákoknak, hogy ki milyen kérdéskörre teszi a hangsúlyt az interjú során(gazdaság, vallási megosztottság, népesség, politika). 

Az interjúban 5-8 darab, a korabeli (1820-1847) Magyarország viszonyaira vonatkozó kérdést kellene feltenni az adott történeti személynek. A kérdéseket és a válaszokat is a páros tagjai prezentálnák, egyikük lenne a kérdező, másik az interjúalany. Az elkészített felvételeket meg kellene osztani egy online felületen, ahol egymás munkáját is értékelhetnék a diákok. 

Az értékelésnél figyelembe venném a szaktárgyi tudás korrektségét, az interjú műfaj szabályainak betartását,a kérdések-válaszok kreatív megfogalmazását, a nyelvi helyességet és választékosságot, valamint a felhasznált hangeffekteket, aláfestő zenét. Végül a társak munkáira beérkező értékelések és szavazatok alapján közönség díjast hirdetnénk, akik interjúját lejátszanánk az iskolarádióban. 

A feladat rendkívül sokrétű, ezáltal többféle kompetenciát is fejleszt. A párokban történő munka fejleszti a diákok kooperációs, szociális készségeit és segít megtanulni a minél jobb munkamegosztás kialakítását. A feladat gyakorlati kivitelezése hozzájárul a digitális kompetenciák fejlesztéséhez, valamint a kritikus gondolkodás kialakulását és alakulását is katalizája. Az interjú műfaji kereteinek betartása, a nyelvi helyesség és választékosság nagyban hozzájárul a verbális, kommunikációs készségek fejlesztéséhez is.

Wiki szócikk - Decmann Hanna és Samu Fanni A fogalomtérkép wikipádia oldalához új szócikk készítése

fogalomtérkép szócikk

A szócikk tömör, lényegretörő, hasznos információkat tartalmaz és választékos nyelvezettel, de mégis közérthetően dolgozik. A megjelölt források szakmailag relevánsak és naprakészek.

Jómagam nem szívesen alkalmaznám a Wikipédiát a tanítási folyamat során. Ezzel együtt tanárként számolni kell azzal, hogy a diákok nagyon sok esetben találkozni fognak ezzel a forrással, így érdemes naprakésznek lenni, hogy az adott tananyagra vonatkozóan mit ír a Wikipédia. Adott esetben feladatként is kiadható, hogy a diákok keressenek hibát egy adott szócikkben vagy készítsenek tervezetet egy szócikk átírására.

Útikalauz nem csak stopposoknak - Digitális Témahét egy feladatának bemutatása

Útikalauz nem csak stopposoknak

A gyakorlat célja, hogy a diákok egy gyakorlati feladat keretében tudják ötvözni különböző szaktárgyi órákon megszerzett tudásukat. A feladat fejleszti a kritikai gondolkodást, segíti a komplex látásmód kialakulását, az összefüggésekben való gondolkodást. Emellett segít teljesebb képet kialakítani egy adott földrajzi térről és történeti időszakról.

A feladat felhasználható irodalom, informatika, történelem és idegen nyelv óra keretében, de a sok földrajzi vonatkozás miatt véleményem szerint földrajz órán is alkalmazható lenne a társadalomföldrajzi egység keretein belül.

A gyakrolat azért is könnyedén megvalósítható, mivel nincs különösebben speciális eszközigénye; Microsoft Office szoftver, projektor, laptop (tanárnak és diáknak egyaránt) szükséges, illetve esetleg tablet vagy okostelefon is hasznos lehet. A felhasználandó alkalmazások például a Google kérdőív, a Meme Generator, a Symbaloo és a Sway.

A feladat egy több órás projektet ölel fel, véleményem szerint legalább egy hetet vesz igénybe.

A tanár biztosítja a feladatvégzéshez szükséges eszközöket, valamint azt a szükséges tudásalapot, mellyel megoldható a feladat. Ezen felül bemutatja a feladatvégzéshez használható alkalmazásokat, online felületeket, felügyeli és segíti a diákok munkafolyamatait. A diákok a tanárok által előzetesen megadott szempontok alapján dolgoznak útikalauzaikon.

A választásom azért esett erre a gyakorlatra, mivel annak összetettsége véleményem szerint igen életszerű helyzetet tükröz vissza és valósághűen ötvözi a különböző tantárgyak tudáselemeit. Személy szerint földrajz és történelem óra keretében is tudnám alkalmazni a gyakorlatot, de lehetőség szerint megpróbálnám bevonni az irodalom és az informatika tanárt is a projektbe. Különösen jó a feladat a földrajzi és a történelmi tananyag összekapcsolására.

Google Earth alkalmazása az ókori Hellaszt bevezető óra során

Az ókori Hellasz földrajzi adottságai

Az ókori Hellasz nagy témájának bevezétéséhez használnám a Google Earth alkalmazást hetedikes, hat osztályos gimnazistákkal. Bár már tanulhattak általános iskolai tanulmányaik során az ókori Hellaszról fontosnak tartom, hogy - különösképpen a későbbi történelmi tanulmányok összetettsége szempontjából - pontosan átlássák a térség földrajzi elhelyezkedéséből, adottságaiból, kiterjedéséből fakadó sajátságokat, melyek nagyban meghatározták a később ezen a területen zajló folyamatokat. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az alkalmazás segítségével a diákok figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a tudományágak/tantárgyak közt igen sok összefüggés van, a földrajz órán tanultak alkalmazása történelem órán sok szempontból hasznos lehet a történelmi folyamatok összetettségének megértésének folyamatában is. Így történelem-földrajz szakos tanárként ötvözhetem a két, amúgy is erősen összefüggő tudományág tudáselemeit egy feladatba integrálva, hangsúlyozve ezzel az interdiszciplinaritás fontosságát és gyakorlati jelentőségét.

Első feladatként megkérném diákjaimat, hogy az alkalmazásban keressenek rá Görögországra. A konkrét területek vizsgálata előtt irányított kérdésekkel szeretném diákjaimmal együttműködve összeszedni, hogy milyenek is voltak az ókori Hellasz földrajzi adottságai. Megneveznénk Európán belül a Balkán-félszigetet, hogy annak déli részén található az ókori Hellasz, valamint a területet körülvevő tengereket is sorra megneveznénk. Közösen megvizsgálva a terület partvonalát, domborzatát és vízrajzát megállapíthatnánk, hogy a szárazföldi terület kopár hegyláncokkal erősen tagolt, melyek közt mély folyóvölgyek húzódnak. Ebből egyből tuduunk is következtetni az ókori Hellasz lakosainak általános életmódjára; a gabonatermesztésre, legeltető állattartásra, a szőlő- és olajfa ültetvényekre is. A partvonal tagoltságának felismerése különösen fontos, hiszen jelentős részben ebből a földrajzi adottságból is fakad, hogy az ókori görögök sokat hajóztak, tengeri úton kereskedtek, hadjárataikban, harcaikban is kulcsszerep hárult a tengeri hajózásra. majd közösen megneveznénk, hogy milyen tengerek határolják a szárazföldi területet.

A Balkán-félszigeten belül külön kitérnénk a Korinthoszi-öböltől délre a Földközi-tengerbe nyúló Peloponnészoszi-félszigere, a félsziget nevének eredetére (név jelentése: Pelopsz hódítóról elnevezett sziget). Érdekesség gyanánt megkérdezném, hogy a résztvevő diákok szerint mi a különbség a sziget és a félsziget között és, hogy szerintük a Peloponnészosz napjainkban sziget vagy félsziget-e. A kérdés történeti háttere az, hogy míg az ókorban szigetnek tartották a területet, ez a mai sziget definíció szerint nem helytálló. Ellenben, az 1893-ban megépített Korinthoszi-csatorna óta valóban szigetről beszélhetünk, hiszen a terület nem érintkezik a kontinentális szárazfölddel.

Fontos kitérni az égei-tengeri szigetvilágra is, mely kapcsán megkeresnénk Kréta szigetét, virtuálisan meglátogatva Iráklion (Héraklion) városát és a krétai civilizáció nyomait őrző knosszoszi palotát (Knossos Palace). A széttagolt szigetvilág kapcsán megemlítenénk a krétai civilizáció hatását a Kr.e. 2000 körül ide érkező akhájokra (kézművesség, építészet), valamint a civilizáció végére vonatkozó találgatásokat és teóriákat (vulkán kitörés, földrengés, szökőár és hamuu, Antarktisz legendája és Théra).

Visszatérve a félszigetre megkeresnénk Olympos hegyét (Mount Olympus) és közösen felelevenítenénk az ide vonatkozó mitológiai ismereteket (az istenek lakóhelye, antropogén istenek, görög hitvilág).

A bevezető óra lezárásaként megvizsgálnánk az ókori Hellasz két legmeghatározóbb városállamát, Spártát és Athént, kiemelve a mai város és az ókori városállam közti különbségeket.


Athénnal kezdve a sort elsőként ismét megtárgyalnánk a városállam földrajzi fekvését (szárazföldi, de közeli kikötővel). Majd ízelítő gyanánt megkeresnénk az Akropoliszt (Acropolis of Athene), a Pharthenon (Pharthenon of Athene) és az Areioszpaghost (Areopagus).

Áttérve Spártára összehasonlítanánk a két város fekvését és földrajzi helyzetét (tenger közelsége, termőterületek és erdők, hegységek aránya) - kitérnénk a bővízű Euratas-folyó termékeny medrére, valamint a Lakóniai-síkságra, mely tremékeny talaja lehetővé tette az életben maradást biztosító gabonatermesztést. Első ízben megkeresnénk a Taigetosz-hegység részét képező Tajgetosz-hegyet (Tajgetosz Mountain), mely 2404 méteres magasságával a félsziget legmagasabb pontja és itt ismét felelevenítenénk a hegyhez kapcsolódó hiedelmeket és előzetes tudáselemeket (Vének Tanácsa által halálra ítélt gyermekek kitétele). Spártán belül megkeresnénk Leonidasz király emlékművét (Statue of Leonidas) és közösen felidéznénk a thermopülai csata (Kr.e. 480, Thermopülai-szoros) után állított eredetei emlékművön szereplő epigrammát. (Szimónidész: Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: // Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.) Végezetül, ha időnk engedi megnéznénk magát a Thermopülai-szorost és megvitatnánk a csata során a spártaiak által alkalmazott stratégiát, a helyszínválasztás előnyeit.

Oracy in the Classroom: Strategies for Effective Talk - Edutopia video és hozzá kapcsolódó kérdéssor

Választásom egy olyan Edutopia videora esett, mely egy igen fontos elsajátítandó készségre irányítja rá a figyelmet. A beszédkészségek fejlődését, alakulását legtöbb esetben az oktatási folyamat természetes velejárójaként kezeljük. Az említett video pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékony, érthető és jól strukturált beszéd milyen kulcsszerepet tölt be nem csak az oktatási folyamatban, de a későbbi sikeres és boldog életvitel kialakításában is.

Oracy in the Classroom: Strategies for Effective Talk

A fenti linken keresztül elérhető videohoz azért is készítettem kérdéssort, hogy a jelenség kardinális elemeinek, céljainak és részfolyamatainak kiemelésével segítsem a tudatos beszédkészség-fejlesztés fontosságának elmélyítését. A kérdések, bár a video által említett témákhoz kapcsolódnak mégis sok többlet céllal bírnak: felvillantják azokat a támpontokat, melyek mentén tanárként mi magunk is aktívan tehetünk diákjaink élőszóban megnyilvánuló készségeinek fejlesztése végett.

Beszédkészségek fejlesztése - kérdéssor