Produktumok és reflexiók

Szófelhő alkalmazása a tanulásban

A szófelhő készítés és elemzés jó eszköze lehet a bonyolultabb, összetettebb fogalmak és jelenségek értelmezésének a tanulási folyamatban.
Alapvetően már ahhoz, hogy nekikezdjünk egy szófelhő elkészítésének szükséges a kiválasztott központi téma vagy fogalom ismételt, tüzetesebb átolvasása, átnézése. Mindezek után fel kell állítanunk egy hierarchikus sorrendet, hogy melyek azok a kulcsfogalmak vagy kulcsmozzanatok, melyeket ki szeretnénk hangsúlyozni. Az elkészítés során a színek, különböző formák és alakok alkalmazása is nagyon beszédes lehet.
A szófelhő készítése emellett sokat segít a vizuális rögzítésben, adott téma legfontosabb fogalmainak megjegyzésében és későbbi felelevenítésében is. Különösen érdekes lehet, ha a diákokkal az adott téma feldolgozása előtt és után készített szófelhőket vetünk össze - így lehetőség nyílik annak reprezentatív szemléltetésére is, hogy mennyi új információt, részletet sajátítottak el a tanulók a tanulási folyamat során.

Példaként a tagul.com oldalt használtam a gazdaságföldrajz témakörébe vágó valuta elértéktelenedése című kérdéskör megjelenítéséhez. Ezt a feladatot 10. évfolyamos gimnazistákkal érdemes elvégeztetni, hiszen ekkor jutnak először lényegi információkhoz a témában. Természetesen nem elengedhetetlen feltétel az internet-elérés vagy a megfelelő infromatikai eszköz birtoklása - kézzel rajzolva is készíthetünk szófelhőt, bár kétségtelen, hogy az nehezebben kivitelezhető és több időt is vesz igénybe az elkészítési folyamat.

Másrészt, a földrajz szaktárgy keretein belül érdekes alkalmazási lehetőség lehet a népesség-földrajz témakörén belül a különböző társadalmi korfák szófelhő-típusú ábrázolása is. Ebben az esetben szintén tizedikes évfolyamű hallgatókkal célszerű elvégeztetni a feladatot. Itt adott a különböző tipikus korfa alakzatok használata (pl.: piramis, urna, fordított piramis stb), melyeket ki lehet tölteni az adott korszerkezetű társadalomra jellemző egyéb jelenségekkel, előfordulásokkal.

Nem különben a történelem is kiváló terepet biztosít az előbbiekhez hasonló összetett fogalmak kiválasztásához, effajta megjelenítéséhez.
Érdekes lehet például egy Szfinx-alakú szófelhő elkészítése, melyben az egyiptomi kultúra és hitvilág fő ismérveit, jellegzetességeit vonultatják fel a diákok. Hatosztályos évfolyam esetén ezt hetedik osztályban, hagyományos, négyosztályos gimnazisták esetén kilencedik osztályos tanulóknál alkalmaznám a feladatot. 

Végül, szintén a történelem tárgy keretében beszédes lehet egy, a katolicizmusról készített szófelhő. Egyrészt csináltatnék a diákokkal egy, a katolicizmus kialakulásának és intézményesülésének tanulása előtt elkészített szófelhőt. Az így elkészített szófelhő tökéletesen refrezentálná az előzetes, részeben otthonról hozott tudást. Később, az inkvizíció, eretnekség és reformáció témakörök lezártával ismét megkérném a diákokat, hogy csináljanak egy szófelhőt “A római katolicizmus” témában. A két elkészített szófelhő összevetése nem csupán a ténybeli ismeretek gyarapodását mutatná meg, hanem azt is, hogy a birtokunkban lévő tudás és információ mennyiben képes átrajzolni a bennünk kialakult összképet. Ennek felismerése nyomán adott a lehetőség, hogy felhívjuk diákjaink figyelmét arra az általános jelenségre, hogy behatóbb tudás birtokában mennyire hajlamosak vagyunk az előzetes benyomásaink, szuggesszióink, előítéleteink alapján nyilatkozni.

Összességében úgy gondolom, hogy a szófelhő-készítés egy rendkívül sokoldalúan alkalmazható módszer, mind a földrajz, mind a történelem tanítás folyamatában.