2017. május 28., vasárnap

Gondolattérkép, fogalomtérkép - egy IKT-s eszköz alkalmazása a tanítási folyamatban

A gondolattérkép (mind map) és a fogalomtérkép (concept map) egy előre meghatározott fogalom vagy jelenség köré épülő rendszer, melynek elemei a központi fogalomhoz kapcsolódnak. Az egyes elemek közti kapcsolatokat vonalak jelenítik meg, melyekre adott esetben az összekötött két fogalom/jelenség közti kapcsolat is felírható. A digitális úton történő megvalósítás során képek, hivatkozások is kapcsolhatóak a rendszer egyes elemeihez. A diákok egyénileg vagy csoportosan, papíralapon vagy online felületen is készíthetnek ilyen ismerettérképeket. Az online elkészítéshez számos weboldal áll rendelkezésre, például a mindmeister, a wisemapping vagy a bubbl.us.
Az ismerettérkép elsődleges célja, hogy elősegítse az adott téma kulcsfogalmainak, kulcsszavainak hatékonyabb rögzítését a vizuális megjelenítés eszközével. A módszer több különböző célzattal is alkalmazható az oktatási folyamat során; használhatjuk új ismereteket bevezető órán az előzetes tudáselemek feltérképezéséhez; adott nagyobb téma feldolgozása során kollaboratív jelleggel folyamatosan bővíthetünk diákjainkkal egy ismerettérképet az újonnan elsajátított tudáselemekkel vagy egy témát lezáró, összefoglaló óra keretében rendszerezhetjük a megtanultakat - utóbbi esetben érdekes lehet az összevetés a téma kezdetén elkészített ismerettérképpel. 
A módszer alkalmazása több ponton, több szempontból is segíti a tanulási folyamatot. A tanulók asszociációi mentén, valamint az általuk felhozott fogalmak segítségével a tanár teljesebb képet kaphat a diákok előzetes tudásáról, érdeklődési területeikről, mely segítséget jelenthet a tanulási folyamat későbbi tervezése és szervezése során. A felmerülő fogalmak, jelenségek rendszerének megalkotása elősegíti a rendszerező gondolkodást, mely az ok-okozati és egyéb logikai kapcsolatok feltérképezésére épül. Ezentúl a kollaboratív munkaforma elősegíti a közös, szintetikus tudás kialakítását, az együttműködést. Végezetül a vizualizáció, képi megjelenítés által hatékonyabban rögzíthető az elsajátított tananyag, a komplexebb témák is átláthatóbbá válhatnak.
A példa gyanánt megjelenített ismerettérkép készítésekor igyekeztem figyelembevenni a középiskolai földrajz tankönyvek által közölt fogalomkészletet. A 10. évfolyam tankönyvének idevágó része alapján igyekeztem úgy elkészíteni a térképet, hogy ne csupán a valuták elértéktelenedésének folyamatához kapcsolódó fő mozzanatok jelenjenek meg, hanem az egész problémakör alapját képző pénz és valuta fogalmak is. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a nehezebben megfogható inflációt a diákok olyan hétköznapi dolgokhoz, eseményekhez és eszközökhöz is tudják csatolni, mint az ATM. Emellett természetesen az infáció különböző kiváltó okait (ahol lehet példával együtt), az infláció fajtáit, valamint az infláció mérésére szolgáló árindexet is feltüntettem. A felírtakat igyekeztem röviden, tömören megfogalmazni, ahol szükségesnek éreztem, ott próbáltam pár szavas félmondatra szorítkozni. 



Eredményként a téma könyebb áttekinthetőségét, átláthatóságát, megfoghatóságát remélném, ha iskolai helyzetben képe alkalmazni a feladatot. 

Linkgyűjtemény:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése